KAR�CSONYI BABON�K

Az eg�sz vil�g sz�m�ra a b�ke, a szeretet �nnepe. J�zus sz�let�s�nek napja, az egyh�z egyik legnagyobb �nnepe. Haz�nkban sz�mos n�pszok�s, hiedelem kapcsol�dik �d�m-�va napj�hoz (december 24.), valamint kar�csony napjaihoz (december 25, 26). December 24-�t kar�csony b�jtj�nek is nevezz�k, ez a nap az �nnep kezdete. Dologtilt� napnak tartott�k, csup�n a takar�t�s �s a s�t�s-fõz�s volt e napon enged�lyezett. A f�rfiak a h�z k�r�l tettek rendet, s az �llatokat l�tt�k el, az asszonyok, l�nyok pedig a h�zban, fõleg a konyh�ban tev�kenykedtek. A kar�csonyi asztalt �nnep�lyesen megter�tett�k, az abroszt csak ezen a napon haszn�lt�k, melynek m�gikus erõt tulajdon�tottak. A k�vetkezõ �vben ezt az asztalkendõt haszn�lt�k a gabona vet�s�n�l, valamint ezzel takart�k le a beteget. A kar�csonyi vacsora rangj�t jellemzi az al�bbi sz�l�s:

"Kar�csonykor kal�csot, h�sv�tkor kenyeret, p�nk�sdkor, ahogy lehet."

Az �nnepi vacsor�nak szigor� rendje volt. T�bb helyen fokhagyma volt az �tkez�s "elsõ fog�sa", melynek eg�szs�gmeg�v� hat�st tulajdon�tottak. N�pszerûek voltak a babb�l, lencs�bõl, m�kb�l k�sz�lt �telek, ezek a gazdags�got voltak hivatottak jelk�pezni. Az �nnepi vacsor�hoz tartozott m�g az alma is, melyet a gazda annyi r�szre v�gott, ah�nyan az asztalt k�r�l�lt�k mindenki kapott egy gerezdet, s mik�zben elfogyasztott�k, egym�sra gondoltak, ez�ltal az elk�vetkezendõ �vben sem feledkeztek meg egym�sr�l.

A vacsora k�zben keletkezett morzs�t megõrizt�k; haszn�lt�k orvoss�gk�nt, szerelem felkelt�s�re, ront�s ellen. Szok�s volt szentest�n a k�nt�l�s, gyermekek csapatostul j�rt�k a falut, k�sz�ntõket mondtak, �nekeltek, amely�rt di�t, alm�t, esetleg p�nzt kaptak. A p�sztorok vesszõvel j�rtak k�sz�nteni, a h�zakn�l elmondott j�k�v�ns�gok ut�n a gazdasszony kih�zott egy vesszõt a csom�b�l, azzal jelk�pesen "megvesszõzte" a p�sztorokat s aj�nd�kokkal viszonozta a k�sz�nt�st ez a szok�s a term�kenys�g-var�zsl�s r�sze volt. Az est tov�bbi r�sz�t �ltal�ban k�rty�z�ssal t�lt�tt�k, m�g nem elj�tt az idõ, hogy az �jf�li mis�re menjenek. Oda magukkal vitt�k a Luca-sz�ket, melyre, ha fel�lltak megl�thatt�k a falu boszork�nyait.

Salg�tarj�n k�rny�k�n azt tartott�k, hogy ilyenkor t�zes emberek j�rnak, kiknek a sz�jukb�l t�z �rad. Az ilyen t�zes emberek ellen a n�phit szerint r�zsaf�z�rrel lehetett v�dekezni.

Az Ipoly ment�n j�rta az a hiedelem, hogy az el�zott p�nz Advent idej�n tisztul.

Az Alf�ld�n volt szok�s, hogy a hajnali mis�re val� harangoz�skor a l�nyok m�zet vagy cukrot ettek, hogy ett�l �des legyen a nyelv�k, s miel�bb f�rjet �desgessenek magukhoz.

R�gen a h�zakn�l egyetlen kemence volt, amely k�r�l t�len a csal�dok �lete zajlott. Ez�rt nagy becsben tartott�k, de k�l�nf�le tilt�sok is l�teztek a kemenc�vel kapcsolatban. Tilos volt a t�zbe k�pni, valamint f�s�lk�dni, kotl�st �ltetni a kemencepadk�n.
Keny�rs�t�skor �les k�ssel keresztet vetettek a t�szt�ra �s a kemence sz�j�ra. T�zet nem sz�vesen adtak ki a h�zb�l, mert att�l tartottak, hogy ezzel a csal�d szerencs�j�t is kiadn�k.