L�trej�tt�nek f�bb mot�vumai

A kereszt�ny hit szerint J�zus a pr�f�t�k �ltal megj�vend�lt Messi�s, aki megv�ltja az emberis�get a b�nt�l. De a kar�csony az �nnepe Krisztus el�tt is l�tezett m�r, csak akkor m�s vall�si sz�nezete volt. Ez pedig a pog�nyok t�li napfordul�s �nnepe. Ekkor a f�ny diadal�t �nnepelt�k a hal�l �s a s�t�ts�g felett. A R�mai Birodalom is �nnepelt, hiszen terjed�ben volt a Napisten kultusza, valamint sz�mos m�s vall�si �nnep. Ebbe az �nnepi l�gk�rbe illesztett�k be a kereszt�nys�get. Itt van p�ld�ul a kar�csonyi j�szol t�rt�nete, amelyhez a keleti b�lcsek egy f�nyesen ragyog� csillag r�v�n jutottak el. Krisztus, mint egy f�nyforr�s �s aki legy�zte a hal�lt. A kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�val egyre ink�bb sz�ks�gess� v�lt egy olyan �nnep, melyet liturgikus elemekkel lehet szebb� tenni, ami kiv�lthatja a pog�ny �nnepi hangulatot, ami n�pszer� lehet az emberek k�z�tt. Ez�rt, miut�n a kereszt�nys�g �llamvall�s lett, a niceai zsinat hat�rozata r�v�n kereszt�ny �nnepk�nt �nnepelj�k. A niceai zsinat december 25-�t jel�lte ki J�zus sz�let�s�nek id�pontj�ul, �gy lett a gy�zedelmes nap �nnep�b�l az �dv�ss�g napj�nak �nnepe. Ebben a liturgikus keretben maradt sok�ig ez az �nnep, m�gnem a 16. sz�zadban a reform�ci� �j tartalommal t�lt�tte meg a kereszt�nys�get. Az addigi templomi liturgi�k kezdtek bek�lt�zni a h�zakba. Az emberek Bibli�t kaptak, m�r otthon is im�dhatt�k Istent �s Krisztust, �s az �nnepek is hazaker�ltek. Igy j�tt l�tre a kar�csonyfa �ll�t�s�nak szok�sa az evang�likusokn�l N�metorsz�gban. A 18. sz�zadban m�r eg�sz N�metorsz�gban szok�s volt kar�csonyf�t �ll�tani. Innen jutott el a 19. sz�zadban Ausztri�ba, majd eg�sz Eur�p�ba, a kiv�ndorl�kkal az �jvil�gba, �s �gy kezdett megtelepedni a kereszt�ny vil�gban.

A f�kat kezdetben �dess�gekkel �s gy�m�lcs�kkel d�sz�tett�k fel, k�s�bb kezdett kibontakozni az �vegd�szek megjelen�se. Erre eg�sz ipar�g fejl�d�tt ki.

Etimol�gi�ja

A magyar kar�csony sz�t a hivatalos nyelv�szet a szl�v korcun (�tl�p�) sz�b�l sz�rmaztatja[1]; s e sz� arra utal, hogy amikor a Nap a t�li napfordul�t �tl�pi, �jb�l hosszabbodni kezdenek a nappalok. (Egyes elk�pzel�sek szerint egy olyan id�sz�m�t�sb�l ered, ahol a t�li napfordul� volt az �j �v kezdete; a kar�csony eszerint az �j �vbe val� �tl�p�st jelentette.) Magyarorsz�gon a 13. sz�zadban m�r a mai, kereszt�ny �rtelm�ben haszn�lt�k. Hagyom�nyos magyar elnevez�s a kiskar�csony �s a nagykar�csony, amely a val�s�gban k�t k�l�n �nnepet takar: nagykar�csony december 25-e, kar�csony els� napja, kiskar�csony pedig janu�r elseje, �j�v napja.

Id�pontja

A kutat�k t�bbs�ge egyet�rt abban, hogy december 25-e nem J�zus sz�let�s�nek id�pontja. (J�zus mint t�rt�neti szem�ly vitatott, �s az is, hogy milyen m�rt�kben hasonl�t a Bibli�b�l ismert szem�lyhez; a k�rd�sr�l b�vebben a J�zus t�rt�netis�ge cikk �r.) A korai kereszt�nyek nem �nnepelt�k J�zus sz�let�s�t, �s nem is pr�b�lt�k meghat�rozni az id�pontj�t; az �nnepl�s legkor�bbi ismert p�ld�ja Egyiptom, ahol J�zus sz�let�s�t tavaszra tett�k.Sz�mtalan m�s id�pont is haszn�latos volt.

K�s�bb az alexandriai egyh�zban janu�r 6., m�shol december 25. v�lt elterjedtt�. A 4. sz�zadban sok vall�si vezet� t�rekedett a d�tum egys�ges�t�s�re; v�g�l I. Gyula p�pa350-ben december 25-�t nyilv�n�totta a Megv�lt� sz�let�snapj�v�. Az �rm�ny �s a kopt egyh�zak kiv�tel�vel – melyek h�vei ma is janu�r 6-�t �nneplik – a t�bbi egyh�z elfogadta Gyula p�pa d�nt�s�t.

Az id�pont eredet�r�l sz�mos te�ria van; egyik�k sem �ltal�nosan elfogadott.

* A t�li napfordul� k�rny�ke a legt�bb vall�sban �s kult�r�ban fontos id�pont volt. Kezdetben a Nap vagy a term�szet �jj�sz�let�s�nek �nnepe volt; k�s�bb erre az id�pontra esett Ozirisz, Jupiter, Plutusz �s Nimr�d �nnepe, a germ�n Yule �s a r�mai Szaturn�lia. A kereszt�ny �nnep mag�ba olvasztotta a kor�bbi pog�ny �nnepeket (erre m�g ma is sz�mos n�pszok�s eml�keztet); egyes elk�pzel�sek szerint az id�pontot is �tvette.
* K�l�n�sen fontos ilyen szempontb�l a mithraizmus, ami sok�ig a kereszt�nys�g f� vet�lyt�rsa volt. Mithr�szt a Nappal hozt�k kapcsolatba, �s sz�let�s�t december 25-�n �nnepelt�k; egyes felt�telez�sek szerint J�zus figur�j�t jelen�s r�szben r�la mint�zt�k.
* M�s felt�telez�sek szerint a korabeli kereszt�nyek J�zus sz�let�s�t Nagyp�ntek id�pontj�b�l pr�b�lt�k kisz�m�tani, arra alapozva, hogy az �testamentumi pr�f�t�k hal�la a zsid� vall�s szerint rendszerint az �v ugyanazon napj�ra esett, mint sz�let�s�k vagy fogantat�suk. J�zus hal�l�nak id�pontja nem szerepel az evang�liumokban; amikor megpr�b�lt�k kisz�m�tani, m�rcius 25-re vagy �prilis 6-ra jutottak. Ezt az id�pontot J�zus fogantat�s�val azonos�tott�k, �s kilenc h�napot hozz�adva december 25-�t, illetve janu�r 6-ot kaptak.
* A hagyom�ny szerint J�zus a Hanuka idej�n sz�letett, ami a h�ber napt�r szerint kiszl�v 25-t�l t�v�t 2-ig vagy 3-ig tart. Kiszl�vet �ltal�ban decemberrel azonos�tott�k. Azonban ha elfogadjuk J�zus sz�let�s�re a legval�sz�n�bbnek tartott i.e. 5 d�tumot, akkor kiszl�v 25. november 25-re esik.
* Egyes kereszt�nyek �gy hitt�k, hogy G�briel angyal megjelen�se Zakari�s el�tt, amikor k�z�lte vele, hogy Keresztel� Szent J�nos apja lesz, Jom Kippur idej�re esett. Ez azon a(z evang�liumban nem szerepl�) hiten alapult, hogy Zakari�s f�pap volt, �s az angyal akkor jelent meg neki, amikor a Szentek Szentj�be ment (a jeruzs�lemi Szent�ly ezen term�be csak a f�pap �s csak �vente egyszer, Jom Kippur alkalm�val l�phetett be). Eszerint J�nos fogantat�sa valamikor szeptember v�g�n, �s a sz�let�se j�nius v�g�n t�rt�nhetett (a hagyom�ny a d�tumot j�nius 24-re teszi). Az evang�liumok szerint az angyal h�rom h�nappal J�nos fogantat�sa el�tt jelent meg Sz�z M�ri�nak (a hagyom�ny szerint m�rcius 25-�n). Innen kilenc h�napot sz�molva december 25. ad�dik.

Az �nnep

Maga az �nnep jeles vigass�gokkal volt tele a r�gi pog�nyokn�l, mivel a t�li napfordul� a r�gi f�ldm�vesek k�r�ben az �jj�sz�let�st, a rem�nyt t�pl�lta. A f�ldm�vesek sz�m�ra fontos volt a meleg elj�vetele, mivel a l�t�k �llt rajta. A meleg id�szak a b�s�g id�szaka volt, mig a hideg id�szak a s�t�ts�g �s a n�lk�l�z�s id�szaka volt. Az �kori R�m�ban december 17-24-k�z�tt tartott�k a f�ldm�vel�s isten�nek, Szaturnusznak nagy �nnep�t, ekkor nagy t�ncos vigadalmakat tartottak orsz�gszerte. A szolg�k megaj�nd�koz�sa is elterjedt volt. A h�zakat �r�kz�ld borosty�nokkal d�sz�tett�k. Ennek hely�be l�pett be a kereszt�ny kar�csony. A kereszt�nys�g a szeretet �nnepe lett, hiszen m�r nem Szaturnusznak h�dolunk, hanem Krisztus J�zusnak. M�r nem a j�v� �vi term�s�rt agg�dunk, hanem az �r�k �let lehet�s�ge j�tt el. Az �nnep m�ra egy kicsit az aj�nd�koz�s fel� hajlott el, hiszen els� k�rd�s az iskol�ban - �ltal�ban a "mit kapt�l kar�csonyra", m�gis fontos �nnep ez az embereknek. Elgondolkodtat az �leten, egy kicsit mindenki meg�ll, kicsit jobban odafigyel a m�sikra.

Kar�csony a Biblia f�ny�ben

Semmilyen igehely nem tal�lhat� az �jsz�vets�gben, mely szerint a kereszt�ny h�v�knek meg kellene eml�kezni�k a Megv�lt� sz�let�s�r�l. A katolikus n�z�pont szerint az�rt kell kar�csonyt �nnepelni, mert szerint�k kar�csonykor sz�letett meg a megv�lt�, aki hal�l�val megszabad�tott minket a b�neinkt�l. Ugyanakkor azt, hogy Krisztus sz�let�s�nek id�pontja december 25. lett volna, semmilyen tudom�nyos bizony�t�k sem t�masztja al�.